Duplán veri le a kormány az új adót
Dobozonként legalább 150 forinttal drágulhatnak bizonyos dohánytermékek, ha a Lázár János által csütörtökön bejelentett új dohányipari különadó januártól életbe lép - számol be a Népszabadság.
Dobozonként legalább 150 forinttal drágulhatnak bizonyos dohánytermékek, ha a Lázár János által csütörtökön bejelentett új dohányipari különadó januártól életbe lép - számol be a Népszabadság.
"Ingyen pénz magántulajdonba, magánszemélyeknek, azért, hogy költséget takarítsanak meg, sokak meggyőződésével, nézetével, és politikai, mármint szakpolitikai elképzeléseivel ellentétes". "Ingyen ne adjunk semmit se, mert az nyilvánvaló, hogy nem jó irányba vinné a társadalmat." - többek között ezzel indokolta a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János azt, hogy végülis miért nem lesznek vissza nem térítendő források a lakossági energiahatékonysági pályázatokra.
Ami le van írva a Partnerségi Megállapodásban az energiahatékonysági források esetében, az úgy van, vagyis közvetlen támogatásként vissza nem térítendő támogatást nem lehet nyújtani a lakossági energiahatékonysági projektekre - hangsúlyozta újra álláspontját Lázár János a mai Kormányinfón. A válasz közvetlen előzménye, hogy a MEHI hivatalos választ kapott Brüsszeltől arra, hogy igenis lenne vissza nem térítendő támogatás a lakossági energiahatékonysági pályázatokra, hiszen ezt a tervet adta le a kormány a Partnerségi Megállapodásban és az Operatív Programokban Brüsszelnek, amely anyagokat az Európai Bizottság el is fogadta. Közben gyorsan megnéztük, hogy mi van a Lázár által említett Partnerségi Megállapodásban és abban továbbra is az van, hogy vissza nem térítendő forrásokat szánt a kormány a magántulajdonú lakóépületek energetikai korszerűsítésére is.
Lázár János 11 óra után elkezdte a szokásos sajtótájékoztatóját Kovács Zoltán kormányszóvivővel. A tárcavezető ismertette, hogy a kormány miként reagált a különadókat betiltó brüsszeli döntésre. Ebből kiderül, hogy a kormány nem hagyja annyiban és a korábbi ígéretének megfelelően a dohánycégeket és a kisker multikat mindenképpen megsarcolja. Arról is beszélt, hogy a magyar állam miért adja el az OTP-ben fennálló részesedését.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter benyújtotta azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében számos igazolvány - köztük a személyi, a lakcímkártya és a diák - kiállítását illetékmentessé teszi a kormány, illetve egyes eljárásoknál a szolgáltatási díjat is eltörlik.
A múlt heti sajtóhírekkel összhangban valóban meghátrált a kormány az élelmiszerlánc-felügyeleti díj ügyében, a már benyújtott törvényjavaslat szerint visszaállítják a korábbi egykulcsos, 0,1 százalékos mértéket.
A magyar lakosság számára csak visszatérítendő, azaz hitel alapú uniós forrást tud biztosítani a 2014-2020-as ciklusban a kormány, mert az értelmezése szerint csak ezt teszik lehetővé az EU-s jogszabályok - többek között ezt hangsúlyozta a mai Kormányinfó sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ezzel lényegében megismételte a tárcától kapott, tegnap este a Portfolio-n megjelent közlemény tartalmát, igaz ezzel továbbra is megmaradt a bizonytalanság a lakosság által várt pályázatok körében.
Immár a huszonhetedik Kormányinfót tarja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.
Lázár János múlt heti kijelentése szerint a kormány hulladékégetők építésével próbálja megoldani a kommunális szeméttárolás problémáját. A volt környezetvédelmi államtitkárnak ez nem tetszik - írja az Index.
Három ponton is módosult az a februári kormányhatározat, amely a közszférában 3-8 hónapos plusz bérrel motiválja azt a néhány ezer kormánytisztviselőt, aki a 2007-2013-as EU-források teljeskörű lehívásán megfeszítetten dolgozik. Az egyik legfontosabb, hogy immár november 30. helyett december 15. lesz a teljesítmény mérésének alapja, de mivel a bónuszt is csak idén lehet kifizetni (mint a többi EU-forrást), így ezt az idei bérszámfejtésbe beszorítva még karácsony körül megjöhet a plusz pénz.
Két kormányülésre is sor került ezen a héten, ami ritka alkalom, és ezeket a bevándorlási hullámmal kapcsolatos témakör dominálta, ám európai uniós ügyekről esett szó - jelezte a mai 26. Kormányinfo című sajtótájékoztató kezdetén Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. Az alábbi hírfolyamunkban a legfontosabb témákat követtük végig, hiszen Giró-Szász András társvezetésével szóba került a NAV átalakítása, a bürokráciacsökkentés folyamata, az MKB Bank és a Budapest Bank értékesítési menetrendje, valamint a 2016-os GDP-növekedéssel kapcsolatos kockázatok is.
Múlt hét végéig kettő, ma pedig nyílt levél formájában már öt szakmai szervezet adott ki közösen egy állásfoglalást, amelyben arra kérik Lázár Jánost, a Miniszterelnökség vezetőjét, hogy legyen állami, illetve uniós támogatás a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításához. Az öt szervezet képviselői megjegyzik, hogy értetlenül állnak Lázárnak éppen a Portfolio konferenciáján tett bejelentése előtt, hiszen előtte számos kormányzati lépés, illetve döntés és megszólalás mutatott abba az irányba, hogy lesznek lakossági energiahatékonysági pályázatok a 2014-2020-as programozási ciklusban. Az öt szervezet ezért és a Lázár által megjelölt 2% feletti gazdasági növekedés elérése érdekében egyeztetésre hívja a kormány képviselőit, hogy a magyar otthonok rezsicsökkentő és energiahatékonysági felújításaiból fakadó gazdasági előnyöket megvitassák, illetve a lehetséges utakat bemutassák. Az alábbiakban az öt szervezet levelét tesszük közzé.
A Portfolio múlt heti konferenciájának közönsége szerint színfalak mögötti háború dúl a kormány és a bankok között. Nyílttá fog fajulni ez a háború, amennyiben a kormány egyértelműen felrúgja február 9-ei szándéknyilatkozatát, amelyet az EBRD-vel és az Erstével kötött. Márpedig most ez fenyeget - például a jövő évi bankadó-csökkentés feltételekhez kötésével -, a casus belli pedig a bankok alacsony vállalati hitelaktivitása lehet. A kormány decemberig "vizsgálná felül" a megállapodást, és úgy tudjuk, az MNB-nek sem lenne ellenére, hogy a bankadó-csökkentést az aktív vállalati hitelezéshez mint feltételhez kössék. Úgy értesültünk azonban, a jegybank a maga részéről pozitív hitelösztönzők bevezetését tervezi novemberre.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) értetlenségének adott hangot, az Energiaklub pedig "óriási nemzetstratégiai hiba" elkövetésének veszélyére hívta fel a figyelmet azzal kapcsolatban, hogy Lázár János azt jelentette be tegnap a Portfolio konferenciáján, hogy "Európai Uniós pénzből lakossági energia korszerűsítési program nem lesz". Mindkét szervezet arra figyelmeztet, hogy az állami mellett a lakosságnak szóló energetikai korszerűsítési kereteket is beleírtuk az Európai Bizottság által már elfogadott operatív programokba, illetve a közelmúltban a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is rögzítette ezen cél fontosságát, hiszen sokkal több energiát használnak el a lakóépületek, mint a közintézmények.
Értetlenül fogadta a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Lázár János csütörtöki kijelentését, miszerint úgy tűnik, nem nagyon jut majd EU-s pénz a lakosságnak energetikai korszerűsítésekre.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tartja a 25. Kormányinfót. Elsőként a menekültügyi helyzetről beszélt, majd visszaszólt Soros Györgynek. Tájékoztatása szerint elindult szeptemberben a Paks II. projekt versenyjogi vizsgálata Brüsszelben. Az eseményen az is kiderült, hogy a jövőben is Lázár János tartja ezeket a tájékoztatókat, Giró-Szász András viszont felmondott. A kormány meg kívánja védeni a győri Audi-gyárat és fel kell készülni a VW-botrány negatív hatásaira. Elbocsátástól viszont nem tart.
Nincs jogi alapja annak, hogy csökkenjen azon tagország felé az uniós támogatások mértéke, amely visszautasítja a kötelező menekült-áthelyezési mechanizmusban való részvételt - ezt a világos választ küldte csütörtök este a Portfolio kérdésére egy megbízható brüsszeli EU-forrás annak kapcsán, hogy még a legnagyobb EU-tagállamok is pénzügyi szankciókkal fenyegették meg az utóbbi hetekben Magyarországot. Ilyen értelemben tehát nem kell aggódnunk a 2014-2020-as források miatt, de amint egy hétfői brüsszeli anyagunkban már rámutattunk: mindezek mellett is van egy jogi út, amely elvezethet az EU szavazati jog felfüggesztésén keresztül a támogatások felfüggesztéséhez is. Ez ugyanakkor inkább távoli és elméleti út, miközben az rövid távon húsba vágó a magyar államháztartásnak, hogy mikor érkeznek meg a "befagyasztott" uniós támogatások Brüsszelből. A vitás ügyekre is rálátó, névtelenséget kérő forrás érzékeltette: a feloldáshoz a magyar hatóságok térfelén pattog a labda, így feltételezésünk szerint Lázár János jövő heti brüsszeli útja ebből a szempontból is "kapóra jön". Arra a kérdésünkre, hogy fenyegeti-e Magyarországot a 2007-2013-as ciklus kapcsán részleges támogatásvesztés, kitérő választ adott a forrás.
A magyar kormány kifizette a mai nappal a 8200 milliárd forintos uniós támogatást, amit vállalt - többek között ezt hangsúlyozta a mai Kormányinfo nevű sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője azt is megjegyezte, hogy ezzel párhuzamosan van még egy 400-600 milliárdos árfolyamnyereség, amit még ki tud fizetni a kormány. De honnan jön ez és hogyan állunk az EU-források kifizetésében? Gyors helyzetkép, illetve háttér.
Ezúttal is számos fontos témát érintett Lázár János a 24. Kormányinfón. A menekültkrízis kapcsán úgy vélekedett, hogy ez egy szervezett akció Magyarország ellen. Az osztrákok tegnapi kijelentése (ha a magyar megoldás a kerítés, akkor inkább engedjük a menekülteket) új helyzetet teremtett, a kormány ezt a "korridort" most értékeli. Szerinte a kvótarendszer Németország imperialista javaslata. A paksi beruházással kapcsolatban közölte: jövő héten a versenyjogi biztossal találkozik Brüsszelben. Tájékoztatása szerint Orbán Viktor elkezdte a minisztériumok teljesítményének értékelését, Lázár János is értékelte saját államtitkárainak munkáját és döntéseket hozott.
Önálló minisztériumként alakul meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda, az erről szóló törvényjavaslat kedden került a parlament elé.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Szerintük minden egy emberen múlik.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
